Projekt 1

2023. medical

Medical Wellness – Gyógy turizmus, Zala Völgye gyógy-rehabilitációs gyógy kórház projekt

A lehetőség az ön kezében van, hogy része legyen e jövedelmező befektetésnek.

A gyógy-idegenforgalomban rejlő lehetőségeket világszerte felismerték, mind több ország

fejleszti intenzíven gyógyhelyeit, illetve intézményeit. Magyarország hagyományosan az egyik legfontosabb szereplője az egészségturizmus nemzetközi piacának, amelyet rendkívül gazdag és elismert termálvízkincsének és nemzetközileg is kedvező árszínvonalának köszönhet. Magyarország termál- és gyógyvízkincse versenyképessé tehet bennünket a nemzetközi gyógy-idegenforgalmi piacon. A „Zala Völgye Gyógy-rehabilitációs egészségközpont projekt” egy a természeti lehetőséget maximálisan kihasználó, kialakításában, felépítésében, minőségében egy a régióban még nem megtalálható komplex szolgáltatás.

A tervezett egészségközpont, magánklinika Magyarország Nyugat-dunántúli részének egyik legexkluzívabb magánkórháza kíván lenni 3500 nm-en. A gyógy-idegenforgalomban rejlő lehetőségeket világszerte felismerték, mind több ország fejleszti intenzíven gyógyhelyeit, illetve intézményeit. Magyarország hagyományosan az egyik legfontosabb szereplője az egészségturizmus nemzetközi piacának, amelyet rendkívül gazdag és elismert termálvízkincsének és nemzetközileg is kedvező árszínvonalának köszönhet. Magyarország termál- és gyógyvízkincse versenyképessé tehet bennünket a nemzetközi gyógy-idegenforgalmi piacon.

A „Zala Völgye Gyógy-rehabilitációs egészségközpont projekt” egy a természeti lehetőséget maximálisan kihasználó, kialakításában, felépítésében, minőségében egy, a régióban még nem megtalálható komplex szolgáltatás nyújtó intézmény.

Működtetési koncepció a vendégkör tekintetében.

Napjainkban nagyon sok ország társadalma öregszik. A munkával eltöltött hosszú évek, a túl

sok állás vagy ülés, nem múlik el nyomtalanul, az emberek általában egészségtelen életmódot folytatnak, keveset mozognak, sok gyógyszert fogyasztanak és egészségtelenül táplálkoznak. Ez a felismerés és az a tény, hogy az évenkénti igénybe vehető szabadság ideje egyre hosszabbodik, hozzájárul, hogy mind többen jelölik meg utazási motivációjukként a preventív gyógyüdülést, gyógy rehabilitációt.

Az egyre tágabb teret nyerő egészségtelen életmód káros következményeit felismerve az

elmúlt 15 – 20 évben fokozódott az érdeklődés a természetes gyógymódok iránt. A gyógyvízzel történő gyógyítás mellett napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a rehabilitáció és a megelőzés is, melynek leghatásosabb eszköze a komplex formában alkalmazott személyi kúrakezelések.

A sportturizmus motivációi a gyógy-idegenforgaloméval összhangban állnak: a kezeléseket

igénybe vevők – ha egészségi állapotuk engedi – és különösen a kísérők egyre gyakrabban használják fel általános kondíciójuk javítására, illetve megőrzésére a gyógyhelyeken eltöltött idejüket. A gyógy tényezők megelőző használatára való igény dinamikusan nő, a jövőben valószínűleg meghaladja a gyógykezelésekét is.

       A tradicionális – természetes gyógytényezőkre épülő – gyógyturizmus alapját és folyamatosan bővülő keresletét az egyre jobban elöregedő társadalom, valamint a 21. századi civilizációs betegségek (magas vérnyomás, cukorbetegség, ízületi bántalmak, allergiás megbetegedések, stressz) adják. A gyógyturizmus fő vendégkörét elsősorban az orvosi javallatra gyógykezelést igénybe vevő vendégek (betegek) jelentik. Ezen belül a legnagyobb csoportot a 60 év feletti idősek alkotják, akik leggyakrabban mozgásszervi bántalmakkal keresik fel a gyógyfürdőket.

         A másik jelentős kör a műtét utáni rehabilitációban résztvevőké, korra és nemre való tekintet nélkül. A gyógyvendégek átlagos tartózkodási ideje hosszabb, mint az átlagos turistáé, egy-egy gyógykezelés gyakran hetekig is eltarthat. A szezonalitásból fakadó egyenetlenségeket remekül oldja, mert a kúrák igénybevétele egész évben jellemző. A költési hajlandóság – a gyógyászati eljárások költségeit figyelembe véve – magas.

A gyógyturizmus deviza-kitermelési mutatói kedvezőek, a fajlagos költés lényegesen meghaladja az átlagost. A termálturizmus az ország komplett exportértéke egyszerre jelenti azt, hogy élelmiszert, gyógyvizet, szálláshelyet, orvosi tudást tudunk eladni jó áron, s mindezt úgy, hogy a vásárló helybe jöjjön. Jelenleg a gyógyturizmus több mint 40 országból vonz hazánkba vendégeket. Motivációk alapján a gyógy turizmusban résztvevőket feloszthatjuk gyógyulást keresőkre, az aktív pihenést igénylő ún. Manager betegségben szenvedőkre és kísérőkre, akik – mivel nem elsősorban gyógy turisztikai céllal tartózkodnak a gyógyhelyen – különleges és változatos programokat igényelnek. További fontos szempont az életkor, amely összefügg egyrészt a motivációval, másrészt pedig különbséget kell tenni aktív dolgozók és nyugdíjasok között. Bár minden korosztályból érkeznek, mégis az 41-60, valamint a 61-70 év közöttiek keresik fel legnagyobb mértékben a gyógyhelyeket. A nők aránya majdnem kétszerese a férfiakénak.

Összegezve, a vendégkört a következő csoportokra osztva kell felépíteni:

  1. még aktív dolgozó –prevenció
  2. még aktív dolgozó, de már fizikális sérülései vannak – gyógykezelés
  3. még aktív sportoló- regeneráció
  4. még aktív sportoló, de sérülés utáni rehabilitációra szorul
  5. már nyugdíjas, de korának megfelelő egészségi állapotban van
  6. már nyugdíjas, de egészségi állapota orvosi felügyeletre szorul- speciális gondozás

A fenti csoportokat (1-4) szerződésben garantált Európai Uniós körből kell feltölteni. A fennmaradó kapacitást hangsúlyosan a következő országokban kell értékesíteni: USA, Kína, Svájc, 

Medical Wellness – gyógy turizmus – gyógy korház

            A gyógyturizmus olyan természeti gyógy tényezővel rendelkező gyógyhely igénybevétele, melynek időtartama legtöbbször 7 naptól több hétig terjed, célja a mentális és/vagy organikus testi egészség megőrzése, illetve helyreállítása. A termálturizmus esetében az elsődleges motiváció a pihenés, kikapcsolódás, ennek alapja pedig a termálvíz, amely gyógyvíz is lehet. A különböző gyógy szolgáltatások igénybevétele ad-hoc jellegű. A gyógyvíz hasznosításakor az elsődleges cél a testi egészség javulása, helyreállítása orvosi felügyelet mellett, ami szükségképpen hosszabb tartózkodást igényel.

           A gyógyturizmus csupán egy, igaz el nem hanyagolható szegmense az idegenforgalomnak. Magyarország adottságai lehetővé teszik, hogy a gyógyturizmus lehetőségeit maximálisan értékesítse.

            A gyógy turizmusban való részvétel az idegenforgalom általános szabályain keresztül valósul meg: az egyén lakóhelyét elhagyva a gyógyhelyen bizonyos időt eltölt, illetve igényeihez és fizetőképességéhez mérten pénzt költ. Nem tartoznak tehát a gyógy-idegenforgalom körébe azok a kezelések, amelyek állampolgári jogon, térítés nélkül vehetők igénybe.

            A gyógy-idegenforgalom a turizmus speciális ága, mely magában foglalja az igényelt kórházi, szanatóriumi vagy gyógyüdülőben történő ellátást is. Kettős funkciót lát el: a szorosan vett idegenforgalmi feladatok mellett közegészségügyi funkciókat is teljesít. A gyógy turizmusnak számos előnye van a hagyományos turizmussal szemben azért, mert itt a szezonalitás csak kis mértékben érvényesül, a gyógyüdülők, gyógyszállók egyenletes töltésűek. A termálturizmusban résztvevők átlagos tartózkodási ideje 3-5 nap helyett 14 nap. A költési készség 35-40 %-kal magasabb, mint az idegenforgalomban résztvevők átlagos költése. Az árszínvonal magasabb a speciális szolgáltatások miatt, sőt a vendégkör 90 %-a a termál és a gyógyszállókban konvertibilis valutában fizet és az igénybe vevők általában visszatérő vendégek.

Felmérések azt bizonyítják, hogy Magyarországon a gyógyturizmus nem keresleti, hanem 

kínálati probléma elsősorban. A gyógyturizmus számos követelményt támaszt: megfelelő természeti és művi környezetet igényel magas elszállásolási és ellátási színvonallal, mely szállodai árakat és az eladhatóságot is növelik. 

„XXI. század gyógy turistája: igényes és kritikus –individualisztikus – minőség és élményorientált – egészség és környezettudatos – önmegvalósításra törekszik – biztonság iránti igénye fokozódik”

Kutatások[1] során külföldön 7 országban Ausztria, Horvátország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország és Svédország folytattunk omnibuszos felméréseket, a válaszok így a hét ország lakosainak véleményét megbízhatóan reprezentálják. 

A kutatás eredményei alapján kijelenthető, hogy a válaszadók többsége nem utazott sem egészség megőrzési / wellness sem gyógyászati/rehabilitációs céllal. Akik mégis valamilyen egészséggel kapcsolatos utat választottak, azok alapvetően wellness jellegű utazáson vettek részt. Ez is azonban csak néhány ország lakosaira volt jellemző: az olasz megkérdezettek 39,3%-a, az osztrákok 34,7%-a, a németek 27,9%-a, a lengyelek 12,9%-a, illetve az oroszok 10,6%-a. 

Szinte mindegyik országban a 45-64 éves korosztály képviselői jelentik a legnagyobb keresletet az egészségturizmus szolgáltatásai iránt, majd őket követi a 25-44 éves korosztály. Ennek feltételezhető oka egyrészt az, hogy az egészségtudatos életmód fontossága erre az életszakaszra jellemző, másrészt pedig a középkorúak engedhetik meg egészség megőrzési szolgáltatásainak jellemzően magas árszínvonalát. 

Nemcsak az utazások ténye, hanem azok célterülete is fontos volt számunkra. A megkérdezettek, ha tesznek ilyen jellegű utakat, akkor azokat döntő mértékben belföldön teszik. Az egészség megőrzési kereslet vizsgálatakor részleteiben is elemezhető mintanagyságot Ausztria, Olaszország, Németország és Lengyelország esetén kaptunk: 

  • Ausztria a többséget a 25-44 éves korosztály képviseli, ők jelentik a legfontosabb keresletét a wellness turizmusnak. Ugyanakkor, amíg minden más korcsoport esetén a belföldi desztinációk a népszerűek, addig a 18-24 éves korosztály többsége (66,7%) külföldi desztinációt választ, 
  • Németország, amit Ausztriánál csak egy korcsoport esetén láttunk, azaz a wellness utak viszonylagos népszerűsége, azt Németország esetében a 65 év feletti korcsoport kivételével mindegyikben tapasztalhattuk. Eltér a fogyasztási minta az ausztriaitól abban is, hogy a legnépesebb korcsoportot a 65 éven felüliek alkotják, 
  • Olaszország és Lengyelország megkérdezettjei a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, korcsoporttól és nemtől függetlenül minimum háromnegyed arányban belföldi desztinációkat választottak. Érvényes az a megállapítás is, hogy minél idősebbek az olaszok és a lengyelek, annál inkább maradnak országukon belül wellnesz célú utazásaik során. 

Összességében elmondhatjuk, hogy Oroszország és Svédország kivételével, a legfontosabb információforrás egészségturisztikai utak esetén minden országban a megkérdezett orvosa. Ugyanakkor Oroszországban a barátok véleménye, illetve Svédországban az utazásszervező kiadványa a legjelentősebb információforrás. 

Az internet használata a jellemző általánosan a megkérdezettek 80%-a az interneten keresztül gyűjt turisztikai információt. A nyomtatott anyagok népszerűsége igen változó. Leginkább Oroszországban és legkevésbé Olaszországban keresik ezeket. Oroszország esetében kiugróan magas a televízió szerepe és szintén, a többi országétól nagyon eltérő mértékben, kedvező a fogadóterület nemzeti turisztikai képviseletének megítélése Olaszországban. 

Korcsoportonként elemezve a mintát megállapíthatjuk, hogy minél idősebb a megkérdezett, annál valószínűbb, hogy orvosához fordul tanácsért és ajánlásért. Az is igaz (Horvátország kivételével, ahol minden korosztályban messze a legmagasabb százalékot az orvosok kapták), hogy minél fiatalabb valaki és minél fejlettebb országban él, annál inkább kerül előtérbe az internet szerepe. Németországban a többiekétől jelentősen eltérő szerep jut az utazásszervezők kiadványainak (40% körüli értékkel), míg Oroszországban minél fiatalabb valaki, annál inkább figyel az internet mellett a televíziós kommunikációra is. A barátok ajánlása minden országban fontos referencia, Oroszországban például több korcsoport esetén a legfontosabb is egyben. 

Elmondhatjuk, hogy az orosz megkérdezettek igényelték a legtöbb információt. Szinte minden felsorolt paraméterről (például gyógy tényezőkről, árakról, szolgáltatásokról) szeretnének információt. Az elvárt információk körére vonatkozó adatok az egyes országokban igen eltérő belső adatstruktúrát mutatnak: 

  • Lengyelország esetén szinte kizárólag az árak fontosak minden korcsoportban, 
  • Ausztriában a fiatal korosztály kivételével minden más korosztálynak az egészséggel kapcsolatos szolgáltatások a legfontosabbak, 
  • Horvátországban a többi országgal ellentétben (az árak és a szolgáltatások mellett) szokatlanul nagy jelentőséget tulajdonítanak a szálláshelyekről rendelkezésre álló információknak, 
  • Németországban, ahol a természetes gyógy tényezőkre alapozott szolgáltatások használata tradicionális alapokon nyugszik, legalább annyira fontos a gyógy tényezők bemutatása, mint az árakról nyújtott tájékoztatás, 
  • az olaszok igen sok és szerteágazó információt igényelnek, amelyek között szinte egyforma jelentősége van az áraknak, gyógyhatásoknak, a szakképzettségnek és a gyógy szolgáltatásoknak, kiemelve, hogy a fiatalok számára az árak a legfontosabbak, 
  • Oroszországban, a már említetteken kívül, kiemelten nagy szerepe van az egyéb turisztikai attrakciókról és a szálláslehetőségekről szóló információknak. 

Egészségturisztikai utat a hét ország lakosai közül statisztikailag is értékelhető mértékben az osztrákok, a németek és az oroszok terveznek a következő évben (hozzátéve, hogy még az elemezhetőség határán mozog Olaszország és Lengyelország is). Azok, akik terveznek ilyen utakat, alapvetően belföldre tervezik azokat. Számottevő mértékben az osztrákok és a németek nyilatkoztak így. Az egyes korosztályi alminták mérete nagyon kicsi (5% körüli, illetve alatti), ezért részletes elemzésre ezek az adatok nem alkalmasak. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a hagyományos küldő piacok, azaz Ausztria, Németország, Olaszország, valamint Lengyelország lakosai számára vonzó Magyarország, mint egészségturisztikai desztináció.

http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin/02_02/1-1.jpg

Belföldi keresletelemzés[2]:

– Motiváció szerint:

            gyógy~: betegség miatt (75%); megelőzés (20%)

            wellness~: megelőzés; betegség

– Utazók száma alapján:

            egyedül (79%); 2 fő (12%); 3 fő (3%); 4 fő (1%); 5-9 fő (3%); 10 fő (2%)

– Szolgáltató kiválasztása szerint:

            beutalás(42%);gyógyászati adottságok(39%);hely jó híre/már volt és tetszett (31%)

– Szolgáltatók kiválasztásának kritériumai:

            gyógy~: OEP támogatja; gyógy tényező; orvosi ajánlás; kedvező tapasztalat; ismerősök ajánlották; hírnév

            wellness~: visszatérő vendég; kedvező tapasztalat; orvosi ajánlás; gyógy tényező; közeli fekvés; hírnév

Szegmentálás, célcsoportok:

– életkor:

            fiatalok: aktív (mozgás, sport); szórakozást kereső (élményelemek, programok); egészségtudatos (szépségápolás, pihenés)

            középkorúak: családos (szórakozás, gyermekek); egészségmegőrző (pihenés, programok)

            idősek: gyógyulni vágyó (gyógyulás, rehab); egészségtudatos (pihenés, szépségápolás)

– gyógy~: nyugdíjas; városban élők; minimum középfokú végzettségűek; átlagjövedelműek

Tipikus szolgáltatások:

– gyógy~: elektroterápiás kezelések; masszázs; orvosi szolgáltatás; szauna; hídroterápia

– wellness~: sport; beauty; masszázs; balneo terápia; szauna

Gyógyturizmus támogatottsága:

            OEP (90%); egyéb (6%); üdülési csekk (2%); munkahelyi támogatás (2%)

Külföldi keresletelemzés:

– Szolgáltatók kiválasztásának szempontjai:

            már volt és tetszett (5%); baráti ajánlás (43%); a hely jó híre (37%)

– gyógyturizmus:

            ár érzékenyek: minőséget megfizetik

– wellness:

            – a szolgáltatások köre és minősége befolyásolja döntéseiket 

– információforrások az egészségturizmusról:

            – gyógy~: orvos (60%); rokon, ismerős (15%)

            – wellness~: orvos (18%); rokon, ismerős (30%)

            – magyarok körében: orvos (45%); rokon, ismerős (20%)

            – külföldiek körében: orvos (20%); utazási iroda (20%); rokon, ismerős (23%)

Keresletelemzés az európai kiemelt küldő országokban:

– gyógy~ + wellness~: lengyel (8,1%); osztrák és német (5,2%)

– wellness~: olasz (39,3%); osztrák (34,7%); német (27,9%)

– gyógy~: horvát (2,8%); lengyel (2,6%); osztrák (2,2%)

– egyik sem: svéd (93%); horvát (91,3%); orosz (88,5%)

– belföldi, nemzetközi úti célok: német (33,8%); osztrák (13,8%)

– csak belföldi úti célok: orosz (84,4%); horvát, lengyel (79,2%); olasz (75,7%)

– csak külföldi úti célok: svéd (60%); német (40,5%); osztrák (38,8%)

Állami és magánbiztosítók

Az egészségturisztikai célú utazásokat nem függetleníthetjük az utazásokat általában befolyásoló tényezőktől, de vannak speciális, csak ezt a szegmenst meghatározó tényezők is (például az egészségbiztosítás szerepe). Számottevő beutazó egészségturizmusra (például jövedelmi és motivációs okok miatt) potenciálisan alapvetően az EU országaiból számíthat Magyarország. Az egészségcélú utazásokat igen jelentősen befolyásolhatja az utazni szándékozó egészségbiztosítási pozíciója. Az állami-, munkáltatói- és magán egészségbiztosítók ugyanis, a működési szabályzatukban foglaltaknak megfelelően térítenek, illetve téríthetnek, részben vagy teljes egészében bizonyos egészségügyi célú utazásokat. 

Az Európai Unió kb. 376,5 millió lakosának döntő többsége az adott tagországok állami 

egészségbiztosítójának tagja. E jelentős méretű piac Magyarország számára is érhető el. Számítani lehet arra, hogy az egészséges életmód még fontosabbá válik Európában. A felmérések alapján meghatározó jelentőségű elsősorban a prevenció és rehabilitáció terület , amelynek következtében az EU-országokban nő a prevenciós biztosítási támogatottsága. 

A magánbiztosítók térnyerésének következtében a prevenciós piaci költései folyamatosan nőnek. 

A megelőzés még mindig kevesebbe kerül mind a biztosítónak, mind a biztosítottnak. Az állami egészségbiztosításhoz hasonlóan a gyógyhatásokról és a gyógyítás hatékonyságáról egyértelmű kritériumokat és mérőszámokat alkalmaznak. Ebből adódóan a szolgáltatók akkor tudnak bekerülni a finanszírozható kategóriába, ha a kutatásokkal alátámasztott, egyértelmű gyógyhatást és a magas szolgáltatási minőséget hosszú távon is garantálni tudják. Azt kell bebizonyítani, hogy a kezelések nem növelik, hanem valóban csökkentik hosszú távon az egészséggel kapcsolatos költségeket. Erről hatástanulmány szintű elemzés szükséges (mennyi ráfordítással mekkora nyereség realizálható; mennyivel hamarabb tud munkába állni a dolgozó, ha gyógyfürdőben is kezelteti magát a hagyományos orvosi eljáráson kívül). 

A külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati szintű konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehetőséget. Ezek a vállalati javadalmazási és ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet az egészség megőrzés iránt. Ezekben, az ún. “cafatéira” rendszerben működő ösztönzési formákban van ugyanis lehetőség arra, hogy a vállalatok minden munkavállalójuknak felajánlják például az egészség megőrzési támogatását. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdultak el, hogy minél több vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottjaik után átalánydíjat fizetnek. 

A vállalati szintű konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthető tömegárunak, egyéni fogyasztóként jellemzően inkább a társadalom felső szegmense veszi igénybe. Ebből következően a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. Ez pedig előrevetíti azt, hogy nem csak árak dominálnak, hanem szolgáltatások minősége is. 


[1] forrás :Magyar Turizmus Rt

[2] Egészségturizmus előadás – Dr Molnár Csilla